Súgó

Témák:

Hozzászólás (Utolsó)

tepes élete Vlad Tepes 1431 november 8-án született az erdélyi Segesvár erődjében, Vlad Dracul és Cneajna moldáv hercegnő második közös gyermekeként, Öreg Mircea uralkodó unokájaként született. Bátyja, Vlad Mircea, 1427-ben született, öccse, Szép Radu, 1437-ben vagy 1439-ben született. Bár Vlad hazája Havasalföld volt, a családjával Erdélyben élt, mivel apját az oszmánpárti bojárok kiűzték az országból. Születésének évében apját Nürnbergben a Sárkány Lovagrend tagjává választották. Ötéves korában a fiatal Vladot is szintén beavatták a lovagrendbe. Vlad édesapja 1436-ban Havasalföld uralkodója lett, és az akkori fővárosba, Tergovistyébe költözött. Vlad és öccse, Szép Radu követték apjukat. Hat évig éltek az uralkodóházban. Az oszmán szultán felőli hatalmas politikai nyomás miatt Vlad apja megígérte a szultánnak hogy a vazallusa lesz, ezzel megelőzve egy esetleges inváziót. Az egyezség értelmében az apa feladta két fiatalabb fiát, így azok az Oszmán Birodalomba kerültek túszként. Ezek az évek nagy mértékben befolyásolták Vlad személyiségét, mivel az oszmánok gyakran megkínozták önfejűsége és gorombasága miatt. 1447-ben lázadó bojárok a Bălteni meletti mocsárvidéken meggyilkolták apját, állítólagosan Hunyadi János parancsára. Még ugyanebben az évben idősebb testvérét, Mirceát a politikai ellenfelei Tergovistyében megvakították, majd élve elégették. Vlad Ţepeş csupán 17 éves volt, amikor egy kölcsönkapott török hadsereg élén saját országa ellen vonult, de II. Vladislav legyőzte. Vlad Ţepeşnek 1456. augusztus 20-án sikerült megkaparintania Havasalföld trónját, amit hat éven keresztül sikeresen meg is védett. Trónralépése után karóba húzatta apja fő gyilkosait, a többinek pedig gyalog kellett megtennie egy meglehetősen hosszú sétát, mielőtt belepusztultak egy erődítmény építésébe. Uralkodása alatt még egy könnyű kis lopásért is karóba húzás járt. Kedvelt kínzási módszerei között szerepelt az élve karóba húzatás, testcsonkítás, nyúzatás és – az ezek után megváltásnak tekinthető – lefejezés. Igazából a fennmaradt adatok alapján fantáziája határtalannak bizonyult ezen a téren. Előszeretettel üldözte a szászokat a kereskedelme végett, komoly külkereskedelmi korlátozásokat vezetett be, hogy megőrizze országa gazdaságát. Vlad a koldulást és a „közveszélyes munkakerülést” bűnözésnek tekintette, kegyetlenül üldözte. Egy legenda szerint egyszer vendégségbe hívta Târgovişte koldusait és szegényeit, majd megkérdezte őket, szeretnének-e mindörökké megszabadulni szegénységüktől. Amikor megkapta az igenlő választ, rájuk gyújtatta a termet. Néhány építkezést végeztetett a târgoviştei palotán (melyek közül napjainkban a Chindia torony a legjelentősebb maradvány), megerősített néhány várat, mint például a poienarit, ahol a közelben saját háza is volt. Különböző templomoknak és monostorok-nak is adott adományokat, az egyik ilyen volt a Sznagov-tó melletti monostor, ahol később feltételezhetően őt is eltemették. Egyes vélekedések szerint Bukarestet is ő alapította. Még a legkevésbé fontos pozíciók betöltésénél is mellőzte az öreg bojárokat, ehelyett lovagokat, illetve szabad parasztokat jelölt ki betöltésükre. A havasalföldi előkelők hatalmának kulcseleme volt az erdélyi szász telepesek autonóm igazgatású városaival fenntartott kapcsolatuk, ezért Vlad felszámolta e városok havasalföldi kereskedelmi előjogait, és rajtaütéseket szervezett ellenük. 1459-ben beszüntette az adófizetést a törököknek, és 1460-ban új szövetséget kötött Mátyás királlyal a törökök még nagyobb elégedetlenségére, akik megkísérelték elmozdítani őt. Ez nem sikerült nekik, mert Vlad az elfogására küldött Hamza basát kézre kerítette, és karóba húzatta, fővárosa, Târgovişte körül egész karóerdő díszelgett, rajta a basa és kísérete. Később, 1461/62 telén Vlad átkelt a Dunán miután elfoglalta Giurgiut, sőt néhány észak-bulgáriai várat is elfoglalt, nagyszabású tömegmészárlást hajtott végre, amikor 38 ezer törököt gyilkoltatott le a Duna mentén. A monda szerint két adókövetelő török tisztviselőnek pedig szögekkel rögzítette a turbánjukat a fejükhöz, mivel nem voltak hajlandóak előtte levenni azt. A török válaszcsapás nem késett, háromszor túlerővel támadott II. Mehmed szultán, Konstantinápoly nem egészen egy évtizeddel azelőtti meghódítója, aki 1462 tavaszán megindult Havasalföld felé. Visszavonulásában Târgovişte-ig Vlad felégette a falvakat és megmérgezte a kutakat, gerillacsapásokkal jelentős sikereket ért el, és sikerült demoralizálnia a török hadat. A végső csapást egy szörnyű, de taktikailag ügyes húzással mérte: előrenyomulásukban a törökök megpillantották „Tepes erdejét” azaz húszezer karót rajtuk törökök fejével. A kiéheztetett és megfélemlített törökök visszavonultak. II. Mehmed szultán Valachiát – a meg nem hódított országot – Radunak, Vlad öccsének ajándékozta, aki nagy török hadakkal megtámadta testvérét. Radu ügyesebbnek bizonyult, és Arges váráig üldőzte testvérét. A legenda szerint itt lett öngyilkos Vlad felesége, aki leugrott egy hatalmas szikláról. A jelenetet Francis Ford Coppola is feldolgozta Bram Stoker's Dracula filmjében. Vladnak sikerült Erdélybe menekülnie, ahol találkozott Mátyás királlyal. Radu azonban 1462 augusztusában nyélbe ütött egy megállapodást a magyar királlyal. Ennek következtében Hunyadi Mátyás börtönözte be Vladot Visegrádon (továbbá az is szerepet játszott ebben, hogy az erdélyi szász városok korábbi sérelmeik miatt azzal vádolták meg, hogy lepaktált a törökökkel).

2 (2007.12.17.)